Kilián István

A régi magyar dráma és színház történetének kutatása 1979-től Magyarországon

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében 1979-ben belső és külső munkatársak közreműködésével új kutatási tervet indítottak el. A magyar dráma múltját eddig módszeresen senki nem kutatta, s a korábbi jóindulatú kezdeményezések a várható munka mérhetetlen nagysága miatt leálltak. Az első közlemények 1895 táján jelentek meg, s ugyanakkor látott napvilágot nagyon sok iskolatörténeti dolgozat is, amelyekben a színjátszást nem lehetett kihagyni.[1] A második fázisban a XX. század első évtizedeiben Alszeghy Zsolt és tanítványai kezdtek a témában kutatni, s ennek eredményeként megjelent Alszeghy Zsolt régi magyar dráma-kiadása, valamint a jezsuita és piarista drámák címjegyzéke.[2] A harmadik fázisban (1960) Kardos Tibor és Dömötör Tekla megjelentették az akkor ismert valamennyi, XVI-XVII. századi magyar nyelvű drámát.[3] S 1979-ben a kutatást folytató, elkezdő munkacsoport két könyvsorozat indítását vette tervbe.[4] Az egyik sorozatban kiadják a XVI-XVIII. századig bezárólag a régi magyar színházra, színjátékra, drámára vonatkozó forrásokat és azok bibliográfiáját.[5] A másik sorozatban a XVIII. században írt, előadásra szánt magyar nyelvű drámákat jelentették meg.[6]

A jelzett munkacsoport előbb csak néhány taggal indult: Staud Géza, Varga Imre és Kilián István vettek részt a tényleges munkában. Közösen tisztázták a színjáték fogalmát. Később a csoport fiatal kutatókkal bővült. Így bekapcsolódott a gyűjtő, rendszerező, szerkesztő és sajtó alá rendező munkába Czibula Katalin, Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna is. Ismeretes, hogy főleg jezsuita és minorita iskolákban, nagyböjtben vagy csak nagypénteken látványos, jelmezes flagelláns körmeneteket rendeztek, amelyen a hívek közül többen, például a ferenceseknél a harmadrendiek magukat ostorozva vonultak végig a városon. Néhány diákot és leányt Jézus korabeli jelmezekbe öltöztették, s a leányok közül legalább hárman Mária, Mária Magdolna és Veronika szerepében korabeli jelmezben haladtak a menetben. A körmeneten a hívek részt vettek, mások pedig olykor megdöbbenve figyelték a Jézus szenvedésére ilyen formán emlékeztető felvonulást.[7] Ez a jelmezes processió a szereplők megszólalása nélkül válthatott ki bűnbánatot, s a szervezőknek éppen ez volt a céljuk. Színjáték-e ez? Nyilván az, de nem dráma, máshol, Csíksomlyón a Jézus szenvedéstörténetét ugyancsak jelmezben adták elő, itt azonban a szerzők által írt szöveggel, azaz a misztériumdrámával is kívántak hatni a megjelentekre. Tehát a magyarországi színjátszás adattárának összeállításához minden teátrális bemutatót, alkalmat, liturgikus aktust jegyzékbe veszünk, a szövegkiadásba pedig csak a drámaszövegek kerülhetnek.

Eddig magyarországi, szlovákiai, romániai kollégák segítségével az iskolákat fenntartó felekezetek és szerzetesrendek szerint kiadtunk valamennyi általunk ismert forrást, s megjelentettük a protestáns, a jezsuita, a minorita a katolikus papneveldékben és királyi katolikus gimnáziumokban, a XVIII. században előadott drámákat.[8] Valamivel még adósok vagyunk. Nem jelentek még meg a piarista és a ferences iskolákban előadott drámák. Különösképpen előadásunk tárgya szempontjából a ferences drámák jelentenek meglehetősen nagy feladatot. Mintegy kétszáz új drámaszöveggel gazdagodott a magyar irodalomtörténet, s ezek segítségével most már nyomon lehet követni a magyarországi Plautus- és Molière-recepció útját. Természetes, hogy munkánk után nemcsak a profán színjátszás történetéről szóló ismereteink gyarapodtak, hanem a vallásos színjátékról is sokkal többet tudunk, mint eddig. Az eddig hallottakból sejthető, hogy Magyarországon ezeket az újonnan közreadott drámákat felekezeti és szerzetesrendi bontásban adtuk ki.

Ezzel a kutató, feldolgozó munkával párhuzamosan megkezdtük a felekezetek dráma és színháztörténeti tevékenységével kapcsolatos monográfiák írását. Megjelentek eddig a minorita, a ferences, a protestáns és a piarista színjátékok történeti monográfiái, a román dráma kezdeteit dokumentáló kiadvány vagy a csíksomlyói ferenceseknek kiváló forrást jelentő kai-horvát szenvedéstörténeti misztériumjáték.[9] Újdonság a következő, s művészettörténeti szempontból is értékes az alább idézett kötet, amelynek megjelentetésére sorozaton kívül az Enciklopédia Kiadó vállalkozott. A soproni jezsuita díszlettervek kiadásához az előszót a neves olasz műtörténész, Marcello Fagiolo, a bevezető tanulmányokat Knapp Éva és Kilián István, az ikonográfiai leírást pedig Bárdi Terézia készítette. Az 1999-ben megjelent kötet a frankfurti nemzetközi könyv-kiállításon díjat nyert.[10]

Végül még egy sorozatról kell említést tennem. Három évenként rendezünk Egerben dráma és színháztörténeti konferenciát. Ezeken irodalom-, dráma-, színház-, scenika-, művészet- és zenetörténészek, etnográfusok vizsgálják a régi magyar színház és dráma újonnan felmerülő kérdéseit. Tanácskozásainkról kötetet adunk ki. Négy konferenciakötetet jelentettünk meg eddig, s ezekben összesen 101 előadásnak a szövege jelent meg.[11]Örvendetes, hogy az utóbbi három konferenciánkon már a szakma kiváló külföldi képviselői is megjelennek. Sárközi Péter, Szabó Ferenc, Franchi, Cinzia, Cecilia Pilo-Boyl Rómából, Valentin, Jean-Marie Parisból, Breuer Dieter Aachenből, Griffin, Nigel Manchesterből, Kadulska, Irena Gdanskból, Ladislav Kačic, Polákova, Štefánia Pozsonyból, Meier, Hans Jakob Leipzigből, Amedeo di Francesco, Arianna Quarantotto Nápolyból, Egyed Emese Kolozsvárról vettek részt és tartottak is előadásokat konferenciáinkon. Magyarországról az egyetemek mellett az MTA Irodalomtudományi, Zenetudományi, Művészettörténeti, és Néprajzi Intézeteinek munkatársai tartottak előadásokat. S végül még egy kötetet kell megemlítenem. Az adattárak és szövegkiadások megjelenése után örvendetesen gyarapodtak a XVII-XVIII. századi színjátékról és drámáról készült tanulmányok. Ebben a hatalmas anyagban már eligazodni lehetetlen volt, éppen ezért meg kellett jelentetnünk egy drámatörténeti bibliográfiát, amely mindannyiunknak segítséget jelent a nagy anyag közötti eligazodásban.[12]

Úgy érzem, hogy e két évtized alatt a munkacsoport óriási munkát végzett. A csoportban jelenleg én vagyok a legöregebb, nagyon szeretném legalább a szövegsorozatot és az adatsorozatot befejezettnek látni, hogy az utánam jövők újabb és újabb monográfiáikkal gazdagítsák az eddig szegényesnek tartott, régi magyar színházunk és drámáink történetét.

[1] BAYER József A magyar drámairodalom története a legrégibb nyomokon 1867-ig. I-II. Budapest 1897. FÜLÖP Árpád Csíksomlyói nagypénteki misztériumok. Budapest 1897. BAYER József Pálos iskoladrámák a XVIII. évszázból a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményéből. Budapest 1897. BERNÁTH Lajos Protestáns iskoladrámák. 1903.

[2] ALSZEGHY Zsolt Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. XVI-XVIII. század. Budapest 1914. PRÓNAI Antal, CSÁSZÁR Elemér A kegyesrendiek magyarországi iskoláiban előadott drámák jegyzéke. Irodalomtörténeti Közlemények. (ItK) 1915. 114–122, 206–216. JUHAROS Ferenc A magyarországi jezsuita iskoladrámák története. Szeged 1933. TAKÁCS József A  jezsuita iskoladráma. Budapest 1937.

[3] RMDE I-II. 1960.

[4] STAUD Géza–KILIÁN István–VARGA Imre A hazai iskoladrámák feltárása=MKSzle 1980. 199-204.

[5]STAUD Géza A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai. Fontes ludorum Scenicorum in Scholis S. J. Hungariae. I-III. Sorozatszerkesztő: HOPP Lajos. Budapest 1984–1988. H. TAKÁCS MariannaA magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai. IV. Mutatók. Fontes ludorum Scenicorum in scholis S. J. Hungariae IV. Indices. Sorozatszerkesztő: HOPP Lajos. Budapest 1994.  VARGA Imre A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma. Fontes ludorum scenicorum in scholis religionis protestantis Hungariae. Budapest 1988. A magyarországi katolikus tanintézmények színjátszásának forrásai és irodalma 1800-ig. Fontes ludorum scenicorum in scholis institutisque catholicis Hungariae. Sajtó alá rendezte KILIÁN István, PINTÉR Márta Zsuzsanna, VARGA Imre. Sorozatszerkesztő: HOPP Lajos. Szerkesztette: VARGA Imre. Budapest 1992. A magyarországi piarista iskolai színjátszás forrásai és irodalma 1799. Fontes ludorum scenicorum in gymnasiis Collegiisque Scholarum Piarum Hungariae. Sajtó alá rendezte és szerkesztette: KILIÁN István. Sorozatszerkesztő: HOPP Lajos.

[6] 1 Régi Magyar Drámai Emlékek. XVIII. század. Protestáns iskoladrámák. I/102.  Sorozatszerkesztő: KILIÁN István és VARGA Imre. Sajtó alá rendezte VARGA Imre. Budapest 1989. 2. RMDE XVIII. század. Minorita iskoladrámák. II. Sajtó alá rendezte: KILIÁN István. Budapest 1989. 3. RMDE XVIII. század. Pálos iskoladrámák, királyi tanintézmények, katolikus papneveldék színjátékai. III. Sajtó alá rendezte. VARGA Imre. Budapest 1990.  4. RMDE XVIII. Jezsuita iskoladrámák. (Ismert szerzők) IV/1. Budapest 1992. Sajtó alá rendezte ALSZEGHY Zoltánné–CZIBULA Katalin–VARGA Imre. Jezsuita iskoladrámák. (ismeretlen szerzők. Programok, Színlapok. IV/2. Sajtó alá rendezte: Alszeghy Zsoltné–Berecz Ágnes–Keresztes Attila–Kiss Katalin–KNAPP Éva–VARGA Imre. Szerkesztette VARGA Imre. Budapest 1995.

[7] A prandiis hinc inde per Conventum et Aream se flagellarunt poenitentes Chordigeri, qui hora 1-ma pomeridiana processionaliter exiverunt… itum est ad Fratres Misericordiae, unde ad Patres Servitas, expost ad Refor-matos, Ecclesiam Chatedralem et ad Jesuitas ac deinde revertit processio ad Conventum… iverunt Pater Praeses Confraternitatis stola nigra et superpeliceo indutus   cum duobus clericis indutis… Post Patrem Praesidem imme-diate per ordinem binae et binae secutae sunt virgines chordigerae sub Cruce sua  incedentes, quae fuerunt Nu-mero 4-tae et indutae erant singulae reliquis vestibus quidem albis, praetexta tamen (per quam demissa  fuit alba Chorda, ac strophiis circa colla gestatis nigris vestitae, et ligulas capillorum ceruleas habentes; ultimo loco iverunt tres virgines altiores, peplis et indumentis nigris lugubliter vestitae, quarum una in medio Beatam Virgi-nem Mariam Dolorosam ad pectus gladio transverberatam, altera a dextris ejus Sanctam Veronicam facie, Christi in syndone depictam gestando, 3-tia a sinistris Mariam Magdalenam repraesentabat. Haec Virginum devota pro-cessio hactenus insueta, primo hodie inchoata, et ad aedificationem, aestimationem et dilaudationem totius civi-tatis et concurrentium … modestissime peracta est. Disciplinantium (qui ad semel  vestium defectum exire non potuerunt) et simul crucem bajulantium Numerus fuit 300. (Historia Domus Agriensis Ordinis Minorum Fratrum Conventualium I. 35. Eger Főegyházmegyei Levéltár. Az egri minorita rendház iratai. A KILIÁN István–PINTÉR Márta Zuzsanna –VARGA Imre A magyarországi katolikus tanintézmények színjátszásának forrásai és irodalma 1800-ig. Fontes ludorum scenicorum in scholis institutisque catholicis Hungariae. Budapest 1992. 101–102.

[8] KILIÁN István Beszámoló a 17-18. századi magyar dráma és színházkutatás erdményeiről. MKSzle 2002. 2.  193–200.

[9]  1. VARGA Imre Magyar nyelvű iskolaelőadások a XVII. század második feléből. Budapest 1967. 2. KILIÁN István A minorita színjáték a XVIII. században. Elmélet és gyakorlat. Budapest 1992. 3. PINTÉR Márta Zsuzsanna A ferences iskolai színjátszás a XVIII. században. Budapest 1993. 4. VARGA Imre A magyarországi protestáns iskolai színjátszás a kezdetektől 1800-ig. 5. FRANCHI, Cinzia Occisio Gregorii in Moldavia vodae tragedice expressa. Az erdélyi román iskoladráma kezdetei és forrásai. Csíkszereda 1997. LUKÁCS István Dramatizirani kajkavski Marijin plač iz Erdelja.1626. Dranmatizált kaj-horvát Mária-siralom Erdélyből.Budapest 2000. VARGA Imre–PINTÉR Márta Zsuzsanna Történelem a színpadon. Magyar történelmi tárgyú iskoladrámák a 17-18. században. Budapest 2000. KILIÁN István  A piarista dráma és színjáték a XVII-XVIII. században. Iskolai színjátékaink témarendje egy reprezentatív jezsuita minta és a teljes piarista felmérés alapján. Budapest, 2002.

[10] BARDI Terezia, FAGIOLO, Marcello, KILIÁN István, KNAPP Éva: The Sopron Collection of Jesuit Stage Designs. Budapest 1999.

[11]1. Iskoladráma és folklór. A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások. Szerk: PINTÉR Márta Zsuzsanna– KILIÁN István Debrecen 1989. 2. Az iskolai színjáték és a népi dramatikus hagyományok. Szerk: PINTÉR Márta–Zsuzsanna–KILIÁN István. Debrecen 1993. 3. Barokk színház – barokk dráma. Az egri Iskoladráma és barokk című konferencia előadásai. Szerk: PINTÉR Márta Zsuzsanna. Debrecen 1997. 4.  A magyar színház születése. Az 1997. évi egri konferencia előadásai. Miskolci Egyetemi Kiadó. 2000.

[12]  Színjátszó iskola a XVII-XVIII. században. Bibliográfia. Az iskolai, populáris és hivatásos színjátszás Magyarországon. Szerk: NAGY Júlia.Az anyagot gyűjtötte: KISS Katalin, NAGY Júlia. Budapest 1998.

Néhány kiadványunk: