Bibliográfia (2013.jún. 19.)

Szövegkiadások, adattárak

Jezsuita iskoladrámák. I. Sajtó alá rendezte: Alszeghy Zsoltné, Czibula Katalin és Varga Imre. Régi Magyar Drámai Emlékek 4. Bp. 1992.

Andrea Seidler - Czibula Katalin: On-line Repertorium der Pressburger Zeitung 1764-1780. http://purl.org./net./pztg

Szilágyi András református prédikátor naplója (1712-1732.) (Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények, főszerk.: Újvári Gábor) Budapest, 2004. 123-186.

Metastasio Temistocle című drámája Kazinczy Ferenc állítólagos fordításában (Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények, főszerk.: Újvári Gábor) Budapest, 2005. 169-206.

Piarista iskoladrámák II. Sajtó alá rendezte: Czibula Katalin, Demeter Júlia, Kilián István és Pintér Márta Zsuzsanna. Régi Magyar Drámai Emlékek 5. Budapest, Argumentum-Akadémiai, 2007.

Kazinczy Ferenc, Külföldi játszószín. Sajtó alá rendezte: Czibula Katalin és Demeter Júlia. Debrecen, Egyetemi Kiadó, 2009.

Kazinczy Ferenc, Geszner idylliumi (Részlet) in: Magyarországi gondolkodók. Bölcsészettudományok I. Szerk.: Tüskés Gábor. Magyar Remekírók. Új folyam Budapest, Kortárs, 2010. 577-579. és 974-976.

Szerkesztett kötetek

Berecz Ágnes – Lángi József, Aranyidők a péceli Ráday-kastélyban, szerkesztette: Czibula Katalin, Budapest, 2003.

Színházvilág – világszínház. Tanulmányok a magyar és az európai dráma XIII-XIX. századi történetéből, szerkesztette: Czibula Katalin, Budapest, Ráció Kiadó 2008.

Dráma – múlt, színház – jelen. Tanulmányok a színház- és drámatörténet köréből, szerk. Czibula Katalin, Emődi András és János-Szathmári Szabolcs, Nagyvárad, Partium, 2009.

Szenvedelmek, szenvedélyek. Kazinczy Ferenc magánvilága, összeállította: Czibula Katalin és Demeter Júlia, Budapest, Protea, 2009.

Mesél(het)ő női történetek?! Női narratívák irodalomban, tudományokban és művészetekben, szerk. Czibula Katalin és Kordics Noémi, Nagyvárad–Budapest, Partium és Protea, 2011.

Szín – játék – költészet: Tanulmányok a nyolcvanéves Kilián István tiszteletére, szerk. Czibula Katalin, Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna, Budapest – Nagyvárad, Partium – Protea – reciti, 2013. 448.l. (ISBN 978-606-8156-45-3 és ISBN 978-963-7341-95-3)

Könyvfejezetek

Egy ismeretlen drámatörténeti forrás: a XVIII. századi magyarországi német nyelvű sajtó, in: Iskoladráma és folklór, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna és Kilián István, Debrecen, 1989. 41–49.

Mária Terézia bécsi udvara és az udvari élet hagyományainak kialakulása, in: Irodalomtudomány, irodalomértés, szerk. Cs. Varga István és Vilcsek Béla, Bp. 1995.

Egy XVIII. századi magyar utazó. Szilágyi András ismeretlen naplója. Tarnai Andor-emlékkönyv. Bp. 1996. 39–52.

A nagyböjttől a paraszttáncig. Kísérlet a reprezentációs alkalmak tipizálására, in: Barokk színház – barokk dráma, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Debrecen, 1997. 184–189.

. Simai Kristóf Igazházijának forrásvidéke in: A magyar színház születése, Miskolc, 2000. 338-346.

Scientia és sapientia – A bölcsesség és tudomány kategóriája az iskoladrámák értékrendszerében School and theatre, Miskolc, 2002. CD-Rom

„Az Országok dolga férfiakot illet, a Leányi Nemnek gondgya a szép erkölcs.” Néhány iskoladráma női szerepeinek dramaturgiai vizsgálat,. in: A magyar színjáték honi és európai gyökerei. Tanulmányok Kilián István tiszteletére, Miskolc, 2003. 327-336.

„erőltetlek mind azon által Szép magyarságodra”. A Magyar Hírmondó Révai Miklós idejében, in: Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, Budapest, Universitas, 2006. 476-493.

Faludi és a magyar iskolai színjátszás hagyománya, in: A jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig, szerk. Szilágyi Csaba. Piliscsaba, 2006. 109-118.

A jezsuiták szerepe az európai klasszicista dramaturgiai hagyomány magyarországi elterjedésében, in: Historia Societatis Iesu Szilas László Emlékkönyv, szerk. Molnár Antal, Szilágyi Csaba, Zombori István Budapest, 2007. 332-340.

Színésznők a hivatásos színjátszás hajnalán, in: Színházvilág – világszínház. Tanulmányok a magyar és az európai dráma XVIII-XIX. századi történetéből, szerk. Czibula Katalin Budapest, Ráció Kiadó 2008. 243–254.

„Két napnak a’ nagy égen nincs helye” Szent László király alakja az iskolai színpadon és a hivatásos színjátszás kezdetén, in: Arrabona 46/1. A Szent László-herma Győrbe érkezésének évfordulóján megtartott tudományos konferencia előadásai, szerk. Medgyesi-Schmickli Norbert és Székely Zoltán, Győr, 2008. 147–164.

Utazás, (szám)űzetés.Margináliák egy Gulácsy-képhez in: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek (Humanizmus és gratuláció), szerk. Császtvay Tünde és Nyerges Judit, Budapest, Balassi, 2009. 77–85.

A víz szimbolikája a XVIII. századi magyar színjátszásban in: Dráma – múlt, színház – jelen. Tanulmányok a dráma- és színháztörténet köréből, Nagyvárad, Partium, 2009. 129–147.

Megjegyzések Kazinczy Emília Galotti-fordításához, in: Ragyogni és munkálni, Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről, szerk. Debreczeni Attila és Gönczy Mónika, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010. 80-88.

A piarista iskolai színház szerepe a hivatásos színjátszás kialakulásában (tragédiák), in: A piarista rend Magyarországon, Rendtörténeti Konferenciák 6. Szerk. Forgó András, Budapest, Szent István Társulat, 2010. 571-578.

Gessner-drámák Kazinczy fordításában, in: Színház, dráma, irodalom. Tanulmányok a 70 éves Nagy Imre tiszteletére, szerk. Tóth Orsolya, Pannónia Könyvek, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2010. 147-162.

Művészlét? Értelmiségi lét? – egzisztenciateremtési lehetőségek nőknek a 18-19. században, in: Mesél(het)ő női történetek?! Női narratívák irodalomban, tudományokban és művészetekben, szerk. Czibula Katalin és Kordics Noémi, Nagyvárad–Budapest, Partium és Protea, 2011. 27-49.

A soproni jezsuita díszletkönyv ikonográfiájához, in: Festett egek. A jezsuita iskoladráma és a színpadi világ, szerk. Ács Piroska Budapest, Corvina, 2011.

Kazinczy és az erdélyi színjátszás kapcsolatáról = (Dráma)szövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek / Metamorphosis of the (Drama)Texts. Stories of Relation, szerk./ed. Egyed Emese, Bartha Katalin Ágnes, Tar Gabriella Nóra, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2011, I. kötet, 259-265.

Demeter Júlia – Pintér Márta Zsuzsanna – Czibula Katalin, Az RMDE 18. századi sorozata és egyéb kiadások a régi magyar drámaszövegekből = Filológia és textológia a régi magyar irodalomban, Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25-28. Szerk. Kecskeméti Gábor, Tasi Réka, Miskolci Egyetem, BTK Magyar Nyelv és irodalomtudományi Intézet, Miskolc, 2012. 505-517.

Az alkalmi játéktól a rekreációig in: Szín – játék – költészet: Tanulmányok a nyolcvanéves Kilián István tiszteletére, szerk. Czibula Katalin, Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna, Budapest – Nagyvárad, Partium – Protea – reciti, 2013. 329–336.

Folyóiratcikkek

Egy XVIII. századi jezsuita iskoladráma tanulságai. in: Írók és művek a XVII-XVIII. században, szerk. Hargittay Emil és Lancsák Gabriella. Acta Iuvenum 1984. 1. sz. 101-130. és Színháztudományi Szemle 18. sz. Bp. 1985. 5-35.

Filozófia és irodalom (Nietzsche filozófiájának hatása Babits költészetére és gondolkodására) Magyartanítás 1986. 6. sz. 279-285.

Adatok a piarista iskolai színjátszás történetéhez, ItK. 1987-88. 1-2. sz. 92-96.

A pest-budai német sajtó színháztörténeti híradásai 1781-90. között, MKszle 1995. 1. sz. 25-37.

Pozsony színházi élete Mária Terézia korában: színházprogram és a színházkritika kezdetei, MKSzle. 2004. 1. sz. 429–441.

Metastasio a 18-19. századi magyar drámairodalomban, ItK. 2004. 181-202.

Fogytán van…? Gondolatok Vörösmarty utolsó töredékéről, ItK. 2006. 1-2. 184-190.

„Fordítás az Originálnak minden szépségével”: Kazinczy drámafordításairól, ItK. 2008. 2.sz. 212-237.

Kazinczy kéziratos Metastasio-fordításairól, MKszle 2008. 4. sz. 390-409.

Szemelvények Kazinczy drámafordítói működéséről, Magyartanítás 2009. 5.sz. 7-9.

„… az állhatatlanság, a’ lebdesés, igen is, vétek” Kazinczy és Lessing Miss Sara Sampson című drámájának fordítása, Sic Itur ad Astra 61. (2009) 67-78.

Kazinczy Goethe-fordításairól, ItK. 2010. 5.sz. 387-429.

Idegen nyelvű tanulmányok

Die Eigenart des Zeitschriftenwesens in Pre3burg in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts, in: Zeitung, Zeitschrift, Intelligenzblatt und Kalender. Beitraege zur historischen Presseforschung, Hg.: Astrid Blome. Bremen 2000. (Presse und Geschichte. Neue Beiträge Band 1. Hrg.: Holger Böning, Michael Nagel und Johann Weber) 115-124.

Zum Theaterwesen in Pre3burg im 18. Jahrhundert. Programm und Beginn der Theaterkritik, in: Deutsche Sprache und Kultur im Raum Pressburg, Hg. Wynfried Kriegleder, Andrea Seidler und Josef Tancer. Bremen, 2002. (Presse und Geschichte. Neue Beiträge. Band 4. Hrg.: Holger Böning, Michael Nagel und Johann Weber) 29-40.

On-line Datenbank der “Pressburger Zeitung” in: Europejskie Związki dawnego teatru szkolnego i europejska wspólnota dawnych kalendarzy. Redakcja naukowa: Irena Kadulska. Gdańsk, 2003. 130-137.

Die sprachliche Charakterisierung in der ungarischen Theaterkunst im 18. Jahrhundert, in: Deutsche Sprache und Kultur, Literatur und Presse in Westungarn/Burgenland, Hg. Wynfried Kriegleder, Andrea Seidler, Bremen, 2004. (Presse und Geschichte. Neue Beiträge. Band 11. Hrg.: Holger Böning, Michael Nagel und Johann Weber) 123-134.

Symbols of water on XVIIIth century Hungarian stage from spectacle to verbal symbolism in:Représentation de l’ eau dans la creation theatrale et musicale, Paris Editons de la Société Internationale d’ Histoire Comparée du Théâtre, de l’ Opéra et du Ballet 2008.151-167.

Die deutschen Dramen und Übersetzungen in Siebenbürgen in der Aufklärungszeit, in: Deutsche Sprache und Kultur. Presse – Literatur – Geschichte in Siebenbürgen, Hg. Wynfrid Kriegleder, Andrea Seidler, Jozef Tancer, Bremen, Lumière, 2009. 147-157.

Das Wasser als technisches Material und Element in der ungarischen Gartenkunst und Repräsentation des 18. Jahrhunderts. Hungarian Studies 2009. Volume 23 Number 1. 37-45.

Auf der Suche nach dem verlorenen Bild: Gustav Klimt in Tata, in: Deutsche Sprache und Kultur im Raum Pest, Ofen und Budapest. Studien zur Geschichte, Presse, Literatur und Theater, sprachliche Verhältnissen, Wissenschafts-, Kultur- und Buchgeschichte, Kulturkontakten und Identitäten, Hg. Wynfried Kriegleder, Andrea Seidler und Josef Tancer. Bremen, 2012. 267–277.

Multilingualism in 18th-century Hungarian dramas, in: Johanna Laakso, Johanna Domokos (Eds.): Multilingualism and Multiculturalism in Finno-Ugric Literatures, Lit Verlag, Berlin–Münster–Wien–Zürich–London, 2012. Finno-Ugrian Studies in Austria, Schriftenreihe für die Forschungsbereiche der Abteilung Finno-Ugristik an der Universität Wien Bd. 8. 72–83.

Mikes und seine Frauengestalten = Literaturtransfer und Interkurturalität im Exil: Das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der europäischen Aufklärung – Trasmission of Literature and Intercultural Discourse in Exil: The Work of Kelemen Mikes in the Context of European Enlightenment – Transmission de la littérature et interculturalité en exil: L’œuvre de Kelemen Mikes dans le contexte des Lumières européennes, ed. Gábor Tüskés, in coll. With Bernard Adams, Thierry Fouilleul, Klaus Haberkamm, Peter Lang, Bern–Berlin–Bruxelles–Frankfurt am Main–New York–Oxford–Wien, 2012. 343–351.

Recenziók

“A tündér szerelem kész veszedelem” Recenzió a Régi Magyar Drámai Emlékek minorita kötetéről. Napjaink 1990. 3. sz. 31.

Kilián István: A minorita színjáték. Bp. 1992. Recenzió. Helikon 1993. IV. 576-577.

A magyarországi piarista iskolai színjátszás forrásai és irodalma 1799-ig. Sajtó alá rendezte: Kilián István. Bp. 1994. Recenzió. MKszle. 1995. 2. sz. 2o6-2o7.

Kilián István: A piarista dráma és színjáték a XVII-XVIII. században. Budapest, 2002. MKszle. 2002. 3. sz. 349-352.

Szűcs Sámuel naplói I. (1835-1864.) II. (1865-1889.) Miskolc, 2003. MKszle. 2005. 1. sz. 106-108.

„Nap, hold és csillagok, velem zokogjatok”. Csíksomlyói passiójátékok a 18. századból. Szerk: Demeter Júlia, Kilián István és Pintér Márta Zsuzsanna. Bp. é.n. (2004.) Távlatok 2005.

Demeter Júlia – Pintér Márta Zsuzsanna: „Jöszte poétának”: Egy ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény. Itk. 2006, 3-4. 439-441.

Puskás István: Herkules színpadán. Egy humanista, egy fejedelem és a reneszánsz színház születése Itáliában Hungarovox, Budapest, 2007. Helikon 2008.2–3.sz. 252–254.

Sárközy Péter: „Az olasz negédes kertjében”. Olasz-magyar kulturális kapcsolatok és az olasz árkádikus költészet hatása a 18. századi magyar irodalomban. ItK. 2010. 6.sz. 565-572.

Lexikoncikkek

Magyar Katolikus Lexikon

Új Magyar Irodalmi Lexikon

Publicisztika

Az uralkodók korlátai. Café Bábel 1992. 2. sz. 37-45.

Rokokó az irodalomban – miniatűr műalkotás: a levél. KOR. 2002. 2. sz. 39-41.

Sándor Móric, az Ördöglovas. KOR. 2002. 3. sz. 71-72.

A “legszebb magyar költő” és a “bécsi Szapphó” – Batsányi János és Gabrielle Baumberg. KOR. 2002. 4. sz. 62-65.

A nagy francia díva egy magyar arisztokrata tollán. Sarah Bernhardt és Justh Zsigmond barátsága. KOR 2003. 1. sz. 56-61.

Párizsi csillagok. Amedeo Modigliani – Camille Claudel – Gustave Moreau. KOR 2003. 2. sz. 62-65.

Szerelem és rezignáció különös dokumentuma: Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése. KOR 2003. 3. sz. 60-63.

Nemes hagyományok ébresztése – Látogatóban Nagyházi Csaba műgyűjtő-műkereskedő otthonában. KOR 2003. 4. sz. 16-23.

Udvari élet, főúri szokások a magyar rokokóban. KOR 2003. 4. sz. 42-45.

Plautus mint váratlan vendég a magyar színpadon. Csillagszálló, 2011. 4. sz. 43-47.